Csáó Saiid!
Mi hatására kezdtél el zenélni, és mikor?
Saiid: Klasszikus gitáron tanultam játszani 11 évesen, amiből hamar elektromos gitár lett és garázsban játszó skaterpunk zenekar, dobos nélkül. A gitáromból és az erősítőmből lett lemezjátszó és dj-zés, miután megkaptam az első Wu Tang kazit meg a Das Efx-et. Akkor már rá voltam kattanva a rap cuccokra, régóta mentek a tévében a videók, flesselgettem, de a Wu az betette és jópár évre szemellenzős hiphop korszak jött. Csomó helyen dj-ztem, a 911-ben kezdtem a Györemix mellett, ez asszem 1996 lehetett. Aztán lett zeneíró program a gépen otthon, az Impulse Tracker -akkoriban mindenki Fast Trackert használt, nekem valahogy mégis az Impulse feküdt, remixeket készítettem azokra az acapellákra, amiket a lemezeken, vagy cd-ken szereztem be (jusson eszünkbe, hogy itt még 10 évvel az internet elterjedése előtt vagyunk, minden falat ütemnek, minden sornak úgy örültünk, mint majom a farkának, és ritka kincsek büszke tualjdonosainak éreztük magunkat). Ebben a korszakban lettünk közeli barátok az Újonccal, és ahogy figyeltük a hazai színteret, rádöbbentünk, hogy senkinek a rapje nem tetszik túlságosan, ugyanazok a sémák, ugyanazok a rímképletek, és témák, semmi játékosság, és semmi olyasmi, mint ami nekünk a rapben örömöt okozott: hogy gondolkozzunk, hogy tanuljunk, vagy csak csiklandozza valami meg az agyunk. Így született meg Akkezdet, a többit talán már legtöbben tudjátok.
Hogyan ismerkedtél össze Újonccal és AZA-val?
Saiid: A Petit 15 éve ismerem kb, szinte azonnal zenélni is kezdtünk együtt, egyértelmű volt, ugyanolyan világnézetünk volt, ugyanazokat a zenéket hallgattuk és szerettük, ugyanazokon a poénokon röhögtünk, mindketten deszkáztunk, és ugyanazok a dolgok nem tetszettek a világban. Amerikai sulis közös ismerősökön keresztül ismertem meg, lényegében egy helyre jártunk szórakozni, ahol hamar kiderültek a párhuzamok.
AZA-t jóval később ismertem meg, akkor már fellépegettünk, a demo már körbejárta az országot, ő megkeresett minket, hogy menjünk el fellépni a RZA előtt a PeCsában. Hát hogy a kimeredt vészmáglyás büdös bocskoros életbe ne mentünk volna el, rajta nőttünk fel, ő az aki elsősorban inspirált engem a zenekészítésre, egy olyan mentor, akivel soha nem találkozhattam. Az akkoriban hatalmas dolog volt, alig volt előtte rapkoncert itthon külföldivel, nem sok, azok is 2-3 évente talán egy, erre jön egy gyerek, aki azt hiszem még nem volt 18 és elintézte, hogy itt legyen a Wu Tang szülőatyja -hát mondanom sem kell, befosás volt. Így ismerkedtünk meg, hamar kiderült a Wu fanatizmus, és nemsokára már a Wacuumban találta magát mindenki.
Mikor kezdetek el egymással zenélni?
Saiid: Az első track vele az talán a Pity the Fool volt a mixtape-re, amit készített, ez már a Wacuum égisze alatt született. Az volt a legtermékenyebb, leglazább, legszétesettebb és legőszintébb korszak szerintem mindannyiunk életében zeneileg. Csodás időszak volt, semmi nem érdekelt minket, csak a zene és a közös zenélés öröme.
Honnan jött az AKPH név? Miért pont ez?
Saiid: Ahogy említettem, nem tetszett nekünk a hazai színtér, ezért az gondoltuk, ha más nem kezdi el, akkor nekünk kell, innen a kezdet. Nem akartuk hogy azért túl nagy pofájúnak tűnjön, mert magát a stílust nem mi kezdtük el, de azt gondoltuk, hogy itthon igen, ezért mi "csak" a gyerekei vagyunk, innen a fiúk. És hát szarul nézett ki leírva, hogy A Kezdet Fiai, ezért kicsit megfűszereztük és máris nem csak jól hangzott, de jól is nézett ki.
Az UNDERGROUND ALL STARZ VI-on milyen volt a hangulat, hogy érezted magad?
Saiid: Az királyság, szeretem azokat a bulikat. Komoly azt látni, hogy mekkorát fordult a világ. Amikor mi kezdtük, akkor ha volt egy rapbuli, és ha tele volt a hely, mindenki elment pisálni, cigizni, a pulthoz, vagy akárhova, amíg a magyar fellépők lenyomták a cuccaikat, majd visszamentek lötyögni meg táncolni, meg csajozni, amikor vége lett. Most totál az ellentéte van. Nem bírjuk ott tartani az arcokat a fellépések után, én nem is értem hova sietnek el ilyenkor. De a fellépés alatt komoly tábor van már jó pár előadónak, ezt pedig jó húzás összerántani. Mindenki örül, senkin nincs túl nagy felelősség, laza estek ezek.
Meg rendezésre került nem olyan régen S10-es buli. Milyen volt ott a hangulat? Ahol ha jól tudom BUSA Pí-vel és Nospával léptetek fel.
Saiid: Az is nagyon faja volt, bírom az S10 bulikat, jól csinálják. Busáékkal is szeretek fellépni, mert mindketten kicsit régebb óta nyomják, mint én és ezért minden olajozottan megy, és szavak nélkül értjük egymást. Aztán szokás szerint a Busa elvitte az este végét, de ezen soha senki nem csodálkozik, a Gyémántfatert nem lehet leállítani, nem is kell, ő itthon az ultimate party mc.
Mik voltak a vissza jelzések a Kottazűrrel szemben?
Saiid: Kaptunk mindenfélét, általában jókat, de az sem számít. Azok számítanak, amikor tudom ki az, aki a véleményét kinyilvánítja és érvel is mellette, akár jó, akár negatív a vélemény, és akkor el tudom helyezni magamban a miértjeit. A Kottazűrnél sokan másra számítottak, fiatalok főleg, akik azt gondolják elvárásaik lehetnek velünk kapcsolatosan, mintha mi legalábbis tartoznánk nekik valami olyasmivel, hogy milyen stílusban folytatjuk tovább. Hát ez nem így van. Hálával tartozunk, hogy eljönnek minket megnézni, hogy a cuccokat megvásárolva támogatják a csapat fennmaradását, hogy terjesztik a dolgainkat, de avval nem tartozunk, hogy merre visszük tovább a csapatot. Azt gondolják, hogy a Kottazűr "így sikerült". Nagyon téves gondolkodás. Az album ilyen lett, mert mi pontosan ilyenre akartuk, az első másodperctől az utolsóig. Ezek voltunk akkor mi, amikor elkészült a lemez. Minden tudatos a lemezen, ahogy az előzőn is az volt. Ennél még inkább. Az első hangtól az utolsó szóig, a sorrenden és a vizuális megjelenésen át a közreműködőkig.
Várható esetleg valami tőletek a közeljövőben valami kis cucc? Ha igen mikor?
Saiid: Az új album megint más lesz, ugyanezen a vonalon haladunk tovább, az élő zene felé tendálunk és a líraibb, irodalmibbnak nevezhető szövegek felé megyünk, mert ilyen lemez megint csak nem volt még itthon, és nekünk ez talán a legfontosabb, az innováció, az újítás, valami olyat alkotni, ami eddig nem volt még, nem pedig reprodukálni azt, ami bevált, és megy. Nomen est omen. Hogy mikor? Erre a lemezre már komoly támogató kell, nem tudjuk saját forrásból megoldani, mint eddig, ezeket hajkurásszuk most, ettől függ a "mikor".
Merre koncerteztek , hol lesztek láthatóak?
Saiid: November 12. a Dürer Kertben a nagykoncertünk Frequenttel, és aztán élőben is az AMOEBA zenekarral, komolyság lesz, ilyen se volt még, egy kis íztelítőt kaphatott belőle az, aki ott volt a ZPben a Magyar Dal Napján. Az összes többi fellépés ami fixált az mindig megtalálható a facebook oldalunkon. Találkozzunk a Dürerben!
AKPH még mindig. Brékesség.
Kösz Saiid! Megy a pacsi!
